mirabile dictu jelentése

kiejtése: mirábile diktú
  • még kimondani is csodálatos
  • latin, ‘ua.’: lásd még: mirábiliák | dictus ‘kimondás’ ← dicere, dictum ‘mond’

További hasznos idegen szavak

gnóm

  • manó, kobold, törpe, földszellem
  • átvitt értelemben torz, törpe testű ember
  • német Gnomfrancia gnome ‘ua.’ ← újkori latin gnomus ‘rejtett kincsek felfedezésére képes apró szellemlény’ (Paracelsus svájci tudós leleménye) ← (?) görög gnómé, lásd még: gnóma

kumisz

  • kancatejből erjesztett közép-ázsiai szeszes ital
  • orosz kumisz ← tatár, kirgiz kimiz ‘ua.’ ← kimmak ‘kever’
A mirabile dictu és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

carszkije vrata

  • vallás az ikonosztáz középső kapuja a görögkeleti templomban
  • orosz. ‘ua.’, tkp. ‘cári kapu’: carszkij ‘cári’, lásd még: cár | többes szám vrata, vorota ‘kapu’ ← vorotjitj ‘fordít’

szuperlatívusz

  • nyelvtan melléknév felsőfoka
  • átvitt értelemben felsőfokú, mértéktelen, túlzó dicséret
  • tudományos latin (gradus) superlativus ‘ua.’ ← superlatus ‘túlzó’: super- ‘fölé’ | ferre, latum ‘visz’

excellencia

  • kitűnőség
  • (miniszterek, követek stb. megszólításaként, birtokos személyraggal): excellenciád
  • latin excellentia ‘kiemelkedés, kiválóság’ ← excellens, excellentis ‘kiemelkedő’, lásd még: excellál

klerikális

  • vallás papi, a papsághoz tartozó, a papsággal kapcsolatos
  • politika az egyház befolyása alatt álló, annak politikai hatalmát támogató
  • középkori latin clericalis ‘ua.’, lásd még: klérus

arabinóz

  • kémia öt szénatomos egyszerű cukor
  • angol arabinose ‘ua.’: lásd még: arabin | -óz (cukorra utaló toldalék)

snájdig

  • nyalka, kackiás, jó fellépésű (férfi)
  • bajor-osztrák schneidig ‘merész, jóvágású, határozott’ ← német Schneide ‘bátorság, vakmerőség’, eredetileg ‘éle vminek’ ← schneiden ‘vág’

antropologizmus

  • filozófia olyan bölcseleti felfogás, amely az embert minden tevékenységével és kultúrájával együtt a természet jelenségeként kezeli
  • angol anthropologism ‘ua.’, lásd még: antropológia, -izmus

pastourelle

kiejtése: paszturel
  • zene régi francia pásztorjáték
  • zene régi francia kontratánc
  • francia nőnemű kicsinyítő képzős, ‘ua.’, eredetileg ‘pásztorlányka’ ← pasteurlatin pastor ‘pásztor’ ← pascere, pastum ‘legeltet’

fi donc

kiejtése: fidonk
  • fúj! gyalázat!
  • francia, ‘ua.’: fi ‘fúj’ | donc nyomósító szó, tkp. ‘akkor, hát, nos’ ← késő latin dumque ‘ua.’

poligenezis

  • biológia elmélet, amely szerint a biológiai fajok nem mind egyetlen törzsből erednek
  • nyelvtan felfogás, mely szerint a nyelvek nem egyetlen ősnyelvből származnak
  • tudományos latin polygenesis ‘ua.’, lásd még: poli-, genezis

rinosztenózis

  • orvosi az orrjárat beszűkülése
  • tudományos latin rhinostenosis ‘ua.’, lásd még: rino-, sztenózis

diffundál

  • fizika molekuláris mozgás révén légnemű vagy folyékony közegével elvegyül
  • tudományos latin latin diffundere, diffusum, tkp. dis-fundere ‘szétfolyik’: dis- ‘el, szét’ | fundere ‘önt, ömlik’
  • lásd még: fúzió, konfúzus

dermatitisz

  • orvosi bőrgyulladás
  • tudományos latin dermatitis ‘ua.’: görög derma, dermatosz ‘bőr’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

centripetális

  • forgáskor a kör középpontja felé ható, központkereső (erő)
  • tudományos latin centripetalis ‘ua.’: centri- lásd még: centrum | petere ‘odarohan, ráront’